FIĽAKOVO. Jednou z historických pamätihodností Fiľakova je aj mauzóleum rodiny Stephani z roku 1907. Naproti ostatným architektonickým pamiatkam v meste je však hrobka desaťročia v dezolátnom stave a jej areál je verejnosti neprístupný. Pamiatke hrozí úplné schátranie.
▼A cikk magyar változata alább olvasható▼
Mauzóleum rodiny Stephani z roku 1907 sa nachádza na kopci tzv. Malého cintorína na Železničnej ulici vo Fiľakove. Za hrobkou sa nachádza niekoľko ďalších evanjelických hrobov. Cintorín pochádza zo 17. stor. a predpokladá sa, že evanjelici tu ukryli pred nájazdmi Turkov a Thökölyho aj svoje zvony. Svedčí o tom nález ucha, resp. časti koruny zvona, ktorá je dnes súčasťou zbierkového fondu Hradného múzea.
Ako píše vo svojej knihe Pozdravy z Fiľakova autor Zoltán Parti, hrobka patrila svojho času k najkrajším v regióne. „Bola postavená z bielych kameňov, mala mosadznú oblúkovitú strechu. Objekt zdobili farebné mramorové časti, mohutné dvojkrídlové dvere z dubového dreva boli zdobené vyrezávanými plastikami a secesnými kovanými prvkami. K hrobke viedli mramorové schody lemované kvetinami a pestovanou zeleňou.“
Mauzóleum začal koncom 19. storočia stavať Ľudovít Stephani, ktorý v roku 1897 dostal od kráľa prímenie Fiľakovský. Stephaniovci patrili k významnému nemeckému šľachtickému rodu. Patrili im továrne v dnešnom Nemecku i Maďarsku na výrobu tzv. svietiplynu. Ľudovít a jeho manželka žili v Budapešti, no ich rod významne ovplyvnil vývoj Fiľakova. Stephaniovci v časti mesta zvanej Szentfali postavili parnú továreň na výrobu tehál. Pracovalo v nej približne 60 robotníkov.
Rodina sa venovala aj ťažbe nerastných surovín v neďalekých obciach. Syn Ľudovíta Ervín sa vo Fiľakove zaoberal hospodárstvom. Podľa knihy Fiľakovo-Fülek 1246-1996 od autorského kolektívu okolo Jozefa Drenka, zahrňovalo jeho panstvo v roku 1910 okrem Fiľakova aj Čakanovce, Biskupice a Korlát s celkovou rozlohou 3000 katastrálnych holdov. Vlastnil záhrady a pozemky, oráčiny, lúky, pastviny, lesy, vinohrady a množstvo hospodárskych zvierat. Zamestnával desiatky sluhov, robotníkov i nádeníkov. Žil v kaštieli po rodine Berchtoldovcov, v ktorom dnes sídli gymnázium.
Ľudovít zomrel krátko po dostavaní rodinného mauzólea a bol v ňom prvým pochovaným. Jeho pozostatky do Fiľakova previezli z Budapešti vlakom. Neskôr tu pochovali aj syna Ervína a ostatných členov rodiny. Hrobku po II. svetovej vojne vykradli, zmizli pozostatky rodiny i vzácne časti hrobky.
V súčasnosti je hrobka spolu s cintorínom majetkom Evanjelickej cirkvi augsburského vyznania a je v dezolátnom stave. Celý cintorín je ohradený a verejnosti neprístupný. S otázkami o prípadných plánoch cirkvi na záchranu cintorína s mauzóleom sme oslovili aj mediálny výbor cirkvi. Po zaslaní odpovedí budeme článok aktualizovať.
_________________________________________________________
A füleki mauzóleum évtizedek óta romos állapotban van
FÜLEK. Fülek egyik történelmi nevezetessége a Stephani család 1907-ből származó mauzóleuma. A város más építészeti emlékeivel ellentétben azonban a síremlék évtizedek óta lepusztult állapotban van, és területe a nagyközönség számára megközelíthetetlen. Az emlékművet a teljes pusztulás veszélye fenyegeti.
A Stephani család 1907-ből származó mauzóleuma az úgynevezett Kis temető dombján, a füleki Vasúti utcában található. A síremlék mögött több más evangélikus sír is található. A temető a 17. századból származik. Úgy tartják, hogy a protestánsok itt rejtették el harangjaikat a törökök és Thököly támadásai előtt. Ezt bizonyítja a harang egyik fülének, illetve koronája egy részének felfedezése, amely ma a Vármúzeum gyűjteményében található.
Ahogy Parti Zoltán író írja Üdvözlet Fülekről című könyvében, a sírkamra a maga idejében a környék egyik legszebbje volt. „Fehér kövekből épült és réz boltíves teteje volt. Az épületet színes márványrészekkel díszítették, a tölgyfából készült masszív kétszárnyú ajtókat faragott szobrok és szecessziós kovácsoltvas elemek díszítették. K A sírbolthoz virágokkal szegélyezett márvány lépcső vezetett.„
A mauzóleumot a 19. század végén Stephani Lajos kezdte el építtetni, aki 1897-ben a királytól a Füleki családnevet kapta. A Stephani család egy jelentős német családhoz tartozott. A mai Németországban és Magyarországon is voltak gyáraik az úgynevezett litgáz gyártására. Lajos és felesége Budapesten éltek, de családjuk jelentősen befolyásolta Fülek fejlődését. A Stephani család gőztéglagyárat épített a Szentfalin. Körülbelül 60 munkás dolgozott ott.
A család a közeli falvakban bányászattal is foglalkozott. Lajos fia, Ervín Füleken mezőgazdasággal foglalkozott. A Drenko József körüli szerzői kollektíva Fiľakovo-Fülek 1246-1996 című könyve szerint 1910-ben Fülek mellett Csákányháza, Püspöki és Korlát is az ő birtokához tartozott, összesen 3000 kataszteri holddal. Kertek és telkek, szántók, rétek, legelők, erdők, szőlők és számos állatállomány volt a tulajdonában. Több tucatnyi cselédet, munkást és segédmunkást foglalkoztatott. A Berchtold családdal épített kastélyában élt, amely ma a gimnáziumnak ad otthont.
Lajos nem sokkal a családi mauzóleum befejezése után halt meg, és ő lett az első, akit ott temettek el. Földi maradványait Budapestről vonattal szállították Fülekre. Később fiát Ervínt és más családtagokat is ott temették el. A második világháború után a síremléket kirabolták, a család maradványai és a síremlék értékes részei eltűntek.
Ma a sírhely és a temető az Augsburgi Hitvallású Evangélikus Egyház tulajdona, és leromlott állapotban van. Az egész temető el van kerítve, a nyilvánosság számára megközelíthetetlen. Az egyház médiabizottságához is fordultunk kérdéseinkkel az egyház esetleges terveiről, a temető és a mauzóleum megmentésére. A cikket frissítjük, amint választ kapunk.
Sobotník.sk, fordítás: deepl.com
Musíte byť prihlásený, aby ste mohli zverejniť komentár.